Az Országház, és látnivalói

Az országház látnivalói, és története. Menjünk busszal az ország szívéhez!


Látványosságok:

Az országházban több kiállítóterem is helyett kapott mára, melyekben az épület, vagy hazánk történetébe nyerhetünk betekintést.
Hat, tematikus kiállítócsarnokot látogathatunk meg, vegyük végig, melyek ezek.

Az Országház története:

Az Országház teljes történetét nyomon követhetjük, az első tervektől egészen máig, ezen a tárlaton.
Számos érdekességet lehet itt látni, a modern, képernyőkkel felszerelt kiállítóteremben bepillantást nyerhetünk a, nem látogatható részek működésébe is, valamint megcsodálhatjuk a magyar királyokról készült gipszobrokat is, amiket az épület homlokzatát díszítő szobrok elbírálásához használtak.
Külön érdekesség, hogy az Országházat központi működtetésű órával látták el, az 50 helyen kihelyezett órákat ahogy régen, úgy ma is egyetlen, központi helyről vezérlik, igaz ma már a régi, mechanikus szerkezet helyett elektronikusan, azonban a már nyugdíjba vonult óraszerkezet így megtekinthető a látogatók számára.

A magyar törvényhozás 1000 éve

Ebben a kiállítótérben kronológikus sorrendben lehet végigjárni, hogyan alakult ki a mai jogrendünk, mik voltak a legfontosabb állomásai a rendi országgyűléstől egészen 1990-ig. A modern, minden igényt kielégítő tárlathoz ingyenes audio tárlatvezetés is jár, mely a magyr mellett további 11 nyelven elérhető.
Külön állomás emel emléket ezen térben a rövid életű, első parlamenti demokrácia kísérlete, 1945-1948 között, mely a szovjet megszállással elbukott.

In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás.
Az 1956-os események rövid, de mégis teljeskörű, jól áttekinthetően megalkotott kiállítótere ez, a Országgyűlési Múzeum keretein belül.

Kőtár:

Érdekes, már maga a helyszín is, ugyanis az Országház épületét a tervező Steindl Endre nem akarta elcsúfítani kéményekkel, ezért hatalmas hűtő-fűtő alagutakkal oldotta meg. A Kőtár az északi alagútban kapott helyet, míg az előbb említett 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye a déliben.
Itt megtekinthető az időközben lecserélt homlokzati szobrokon túl, az eredeti burkolat, de számos egyéb szobor is helyet kapott.

Az Országház története

Magyarország legismertebb épülete, sok legenda, mítosz is övezi ezt az imponzás épületet. Az ötlet, hogy építsenek egy Országházat, még az 1800-as évek derekán pattant ki, akkori nagyjaink fejéből, a nyugati demokráciákhoz hasonlón, igény mutatkozott egy impozásns, már megjelenésében is erőt sugalló komplexum építésére, ahol a parlament ülésezhet.
Az első javaslat ennek megépítésére 1830-ban, a parlament évi gyűlése során hangzott el, azonban még egy évtizedet kellett várni arra, hogy a terv teljeskörű előkészítése megkezdődjön.
A köztes időszakban József nádor elkészítette az előzetes költségvetési számításokat, majd felkérte a kor legjobb magyar építészét, Pollack Mihályt, hogy készítse el a tervrajzot.
A kész munkákat az 1843/1844 évi országgyűlés elvetette, a túlzott költségek miatt, illetve nemzetközi pályázatot szerettek volna hirdetni.
Az első látványkép alapján ez bizony jó ötletnek tűnik:

A lelkesedés azonban nem hagyott alább, 1844-ben ki is írták a nemzetközi pályázatot, amire több munka is beérkezett, ám a következó országgyűlés nem tudta azt megtárgyalni az 1848-1849-es szabadságharc eseményei miatt, majd 1949-ben aktualitását vesztette az építkezés. A legtöbb pályamű sajnos megsemmisült, azonban két látványterv fentmaradt az utókornak

A kiegyezés után újult erővel került felszínre a probléma, hogy nincs épülete az országgyűlésnek, és már 1861-ben született javaslat egy második pályázat kiírására. Végül csupán egy ideiglenes képviselőházat tervezetettek, ám ez is évekig elhúzódott. A képviselőház Ybl Miklós tervei alapján épült fel, akinek keze nyomát mind Budapesten, mind Magyarországon sok épület őrzi. Az építkezés 1865-ben kezdődött a Sándor utcában, és ez szolgált az országgyűlés épületének egészen 1902-ig, amikor az új, állandó Országházat átadták

Végül 1880-ban kiírták a pályázatot az állandó Országház építésére, pontos paraméterek alapján, az akkori Tömö térre, a Duna partra téve az épületet.
Igen sok pályamunka érkezett be, ezekből néhány érdekesebb:

Néhány változtatást eszközöltek még a terveken, mielőtt a tényleges építkezés megkezdődhetett volna, majd 1887-ban megkezdődött a hatalmas volumenű építkezés. Eredetileg a jubileum évére, 1896-ra szerettek volna elkészülni vele, de a pályázatok lassú elbírálása, valamint a a költségek megszaladása miatt csak 1902-ben sikerült átadni az épületet. A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza, amely már az építkezés során is rengeteg kritikát kapott mind a szerkezete, mind az elszálló költségvetése miatt mégis, vitathatatlanul országunk egyik legszebb, legimponzánsabb épülete lett.